A mechanikai csatlakozások alapvető elemeként a kötőelemek paramétereinek megválasztása kulcsfontosságú a csatlakozás stabilitása és biztonsága szempontjából.
1. Terméknév (normál)
A rögzítőelem termékneve közvetlenül kapcsolódik annak szerkezetéhez és használati forgatókönyvéhez. A meghatározott szabványoknak megfelelő kötőelemek esetében a szabványszám címkézése pontosan tükrözheti azok kialakítását és teljesítményét. Egyértelmű szabványok hiányában a nem szabványos alkatrészekhez (nem szabványos alkatrészekhez) részletes rajzokra van szükség a méretek és formáik szemléltetésére.
2. Műszaki adatok
A rögzítőelemek specifikációja általában két részből áll: a menet átmérőjéből és a csavar hosszából. A metrikus és az amerikai rendszer a két fő specifikációs rendszer. Metrikus csavarok, például M4-0,7x8, ahol az M4 a menet külső átmérője 4 mm, a 0,7 a menetemelkedés, a 8 pedig a csavar hosszát jelenti. Amerikai csavarok, mint például a 6 # -32 * 3/8, ahol a 6 # a menet külső átmérője, a 32 a menetek száma hüvelykenként a menethossz, és a 3/8 a csavar hossza.
3. Anyag
A kötőelemek anyaga határozza meg szilárdságukat, korrózióállóságukat és élettartamukat. A szokásos anyagok közé tartozik a szénacél, rozsdamentes acél, rozsdamentes vas, réz, alumínium stb. A szénacél felosztható alacsony széntartalmú acélra, közepes széntartalmú acélra, magas széntartalmú acélra és ötvözött acélra. Kulcsfontosságú a megfelelő anyag kiválasztása az alkalmazási forgatókönyv és a teljesítménykövetelmények alapján.
4. Erőszint
A szénacél kötőelemek esetében a szilárdsági fokozat a szakítószilárdságukat és a folyáshatárukat tükrözi. A gyakori szintek közé tartozik a 4,8, 5,8, 6,8, 8,8, 10,9, 12,9 stb. A nagy szilárdságú csavarok, mint például a 8,8-as vagy magasabb osztályú termékek, általában hűtést és temperálást igényelnek a mechanikai tulajdonságaik javítása érdekében.
5. Felületkezelés
A felületkezelés elsősorban a kötőelemek korrózióállóságának és esztétikájának növelését célozza. A gyakori feldolgozási módszerek közé tartozik a feketítés, horganyzás (például kék-fehér horgany, fehér horgany stb.), rézbevonat, nikkelezés, krómozás stb. A megfelelő felületkezelési módszer kiválasztásával a felhasználási környezet és a követelmények alapján hatékonyan meghosszabbítható a felületkezelés. a kötőelemek élettartama.
Röviden, a kötőelemek kiválasztásakor átfogóan figyelembe kell venni az olyan tényezőket, mint a terméknév (szabvány), a specifikációk, az anyagok, a szilárdsági fokozat és a felületkezelés, hogy biztosítsák a felhasználási követelményeknek való megfelelést, valamint jó teljesítményt és élettartamot.
Feladás időpontja: 2024. augusztus 28