Tanítsd meg, hogyan válasszuk ki a megfelelő kötőelemeket

1. Terméknév (szabvány)
A rögzítőelem termék neve közvetlenül kapcsolódik annak szerkezetéhez és használati forgatókönyvéhez. Azok a rögzítőelemek esetében, amelyek megfelelnek a meghatározott szabványoknak, a szabványos szám címkézése pontosan tükrözi azok tervezését és teljesítményét. Világos szabványok hiányában a nem szabványos alkatrészek (nem szabványos alkatrészek) részletes rajzokat igényelnek dimenzióik és alakjaik szemléltetésére.
2. Műszaki adatok
A kötőelemek specifikációja általában két részből áll: a szál átmérője és a csavar hossza. A metrikus és az amerikai rendszerek a két fő specifikációs rendszer. Az olyan metrikus csavarok, mint az M4-0,7x8, ahol az M4 a 4 mm-es, 0,7 szál külső átmérőjét képviseli, a hangmagasságot és a 8-at a csavarhosszot képviseli. Az olyan amerikai csavarok, mint például a 6 # -32 * 3/8, ahol 6 # a szál külső átmérőjét képviseli, 32 a szálak hüvelykhosszánkénti szálak számát, a csavar hosszát pedig 3/8.
3. Anyag
A rögzítőelemek anyaga határozza meg erősségüket, korrózióállóságukat és élettartamukat. Általános anyagok közé tartozik a szénacél, a rozsdamentes acél, a rozsdamentes vas, a réz, az alumínium stb. Alapvető fontosságú a megfelelő anyag kiválasztása az alkalmazás forgatókönyve és a teljesítményigény alapján.
4. Erőszint
A szénacél rögzítőelemek esetében az erősségi minőség tükrözi a szakítószilárdságukat és a hozamszilárdságot. A gyakori szint a 4,8, 5,8, 6,8, 8,8, 10,9, 12,9 stb.
5. felszíni kezelés
A felületkezelés elsősorban a rögzítőelemek korrózióállóságának és esztétikájának növelésére irányul. A gyakori feldolgozási módszerek közé tartozik a feketés, horganyzás (például kék és fehér cink, fehér cink stb.), A réz bevonása, a nikkel -bevonat, a krómozás stb. A felhasználási környezet és a követelmények alapján a megfelelő felületkezelési módszer kiválasztása hatékonyan meghosszabbíthatja a kötőelemek élettartamát.